Negyedik közös albérletünk (Frissítve 2015-08-15-én)

Miután otthagytuk az "egérlyukat", reménnyel telten beköltöztünk jelentősen tágasabb újabb albérletünkbe. A rátalálás bonyolult és kusza részleteit most kihagynám, a lényeg, hogy ismerős ajánlotta, állítólag minden le volt beszélve érkezésünk tényéről, majd a tulaj meghökkent beköltözésünkön. Csoda, hogy ki nem dobott minket. De végül megbarátkozott velünk, s minden rendben volt. Pontosabban majdnem. Mindjárt az első napokban füstölni kezdett a konyhában a villany vezetéke, mely miatt nekünk kellett szerelőt kihívni. A szerelő kijött, kicserélt egy csatlakozási vezetékszakaszt, kifizettük és elment.  Ugyanis a szerződést csak úgy voltak hajlandók megkötni, hogy a hibákat minden esetben nekünk kell megjavíttatni saját költségen. Nem tehettünk mást, alá kellett írni ezt az abszurd szerződést, hiszen nincs száz számra olcsó, megfelelő állapotú albérlet. Szóval elkezdtünk "lakni".  Nem kellett sokáig várni az újabb problémára, mely jóval jelentősebb anyagi és idegi terhet rótt ránk. Az átfolyós (fürdőszobai) vízmelegítő egy szép napon nem kapcsolt be, pontosabban nem gyulladt meg a láng. Hívtunk egy gázszerelő ismerőst, aki leszerelte, elvitte, és visszahozta a szerkezetet. Működött, csak hát miután kitisztította, valahol lyuk keletkezett a víztartály kazán testen,  és folyamatosan csöpögni kezdett. De legalább begyulladt és tudtunk fürödni, mosogatni, stb. Aztán rájöttünk, hogy az őrláng esetleges kialvása esetén a gáz ömlik tovább. NINCS benne biztonsági kapcsoló vagy mi a szösz. Vettünk egy másik átfolyós vízmelegítőt, használtat, de jóval fiatalabb típust, de ennek már több mint fél éve, s azóta sem tudtuk felszereltetni. Éppen ezért, mindig ki kell kapcsolgatni a gázt a régin, nehogy egy óvatlan pillanatban felrobbanjunk.
Nos a több mint fél éves késlekedést mindig tologatja valami ami közbejön. Hol szerelő nincs, aki felszerelné, hol kiszállási díjért megnézi milyen alkatrészek kellenek hozzá, beszerzi, visszajön szerelni. De ez rettentő sok pénz annak, aki albérletben él. És akkor jön a szerelő azzal, hogy a kéményseprőktől is kell engedély a cserére, aki szintén nem olcsó, főleg hogy kiszállási díja van. A szűkítő csatlakozó is egy vagyon. Szóval még nincs felszerelve a szerkezet. Másik probléma, a totálisan elkoszolódott tűzhelynek a sütő része, aminek a kitisztíttatása is drága mulatság, így viszont 150 foknál soha nem lesz melegebb, ezáltal a sütés nagyon hosszadalmas, és  macera. 
Időközben sikerült felszereltetni a gázkészüléket saját költségen, nem kevés pénzért, mert hogy a régi egy reggel már nem volt hajlandó tovább működni. A gyereknek iskolára félretett pénzt költöttük erre. A tulaj örömmel konstatálta az új készüléket. Még nem tudja, hogy távozásunkkor leszerelem mint a hét szentség. Viszonylagos a nyugalom azaz az lenne, ha az egyik vén öregasszony ne jelentgetne fel mindenért a közös képviselőnél, aki meg a tulajnál. Méghozzá olyan dolgokkal, amik nem igazak. Éjjel bömböltetjük a zenét, hangosan kiabálunk. Én hajnali kettőkor indulok dolgozni, a gyerek alszik, a párom alszik, nem lenne életszerű hogy éjszaka megy a rendbontás. Borzasztó milyen emberek vannak.